Kazán és kémény kátrányosodása: okok, következmények és megoldások?
2018-08-09 11:00:35
Akinek fatüzelésű készüléke van, már jól ismeri a korom és a kátrány fogalmát.
A kátrányosodás okai:
1. Nem megfelelő füstgázelvezetés:
a kéménycsatorna huzata hozza létre a füstgázáramlást a benne lévő hideg levegő és forró füstgáz sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs nyomáskülönbségből. A huzatot befolyásolja még a szél /húzó vagy toló/, a kémény keresztmetszet, belső felület, szigetelés, csak hogy a legfontosabbak említsük.
Ha túl hosszú a kémény a készülékhez, akkor kiviszi a túl nagy huzat a meleget is, ennek kiküszöbölésére huzatszabályzót építenek be, de ha túlságosan lefojtják a készüléket, akkor nincs megfelelő huzat, a forró égéstermék nem jut ki a kéménycsatornából, hanem jól lerakódik a felületén.
Ha túl rövid a kémény, akkor eleve nincs megfelelő huzat és ugyanaz a helyzet áll fenn, mint az előző esetben.
Ha a kémény túl sok vízszintes elemet vagy könyököt tartalmaz, szintén nem lesz jó huzat: 2 méternél nem lehet több vízszintes elem a füstgázelvezető csatornában!!! Egy 90°-os könyök idom 1 méter vízszintesnek számít!
2. Tüzelőanyag minősége:
nagyon sokan nem is gondolják, hogy a fa magas nedvességtartalma milyen problémákat okoz! Ha betesszük a vizes fát a készülékbe, akkor az energia először arra megy el, hogy ezt a nedvességet kidolgozza. Természetesen ezáltal az égés sem optimális, az alacsony hőfok miatt -a fa víztartalma nem éghető és hűti az égési folyamat hőmérsékletét- a fagázok nem égnek el, ehelyett füst, korom és kátrány keletkezik. Ezért a tűzifát legjobb, ha tudjuk tárolni legalább egy évig, mert akkor biztos, hogy nem lesz túl magas a nedvességtartalma. Szakirodalom egyébként min. 18 hónap száradást ír.
3. Emberi tényező:
egyre többen keresnek fel minket azzal, hogy kátrányosodik a készülékük és/vagy a kéményük. Ez a jelenség néhányaknál akár első szezonnyi használat után is előfordult. Először mindig a fa minőségét és a kémény megfelelőségét vizsgáljuk, ha ezen a téren minden rendben van akkor a következő, amit vizsgálni kell az maga az égés folyamata. Ugyan is egy lefojtott égés kátrányosodáshoz és savasodáshoz vezet!
Tökéletes égés esetén szén-dioxid, nitrogén és nemes gázok szabadulnak fel, tehát az égéstermék ebben az esetben láthatatlan füstgáz. Valószínűleg egy sima szilárd tüzelésű kazánnál, házi használat mellett azért ezt nem lehet elérni, de mindenképpen a lehető legtökéletesebb égést akarjuk elérni. Ha viszont a készülék le van fojtva és/vagy rossz a füstgázelvezetés és/vagy vizes a fa, akkor tökéletlen az égés, ilyenkor keletkeznek a kellemetlen melléktermékek, amik lerakódva óriási károkat okozhatnak.
A tökéletlen égés legkellemetlenebb velejárója a szén-monoxid keletkezése és bejutása a lakótérbe!
Ezért is kell energiát fordítanunk a lehető legtökéletesebb égés "létrehozására", a készülék és a kémény folyamatos ellenőrzésére, a megoldások keresésére, mint például a puffertároló. A puffertartály tárolja a meleg vizet, de emellett segítségünkre van abban is, hogy a tőlünk telhető legjobbat kihozzuk az égési folyamatból. Sokan nem is gondolnak rá, de a tökéletlen égéssel környezetünknek is sokat ártunk: a különféle szennyező anyagok bejutnak a levegőbe.
Sok esetben a padlófűtés miatt fojtják vissza a huzatot, mert ott nem lehet magas a hőfok. Ne tegyék! A puffertartállyal és egy többjáratú szeleppel ez a probléma is megoldható és hosszú távon sokkal jobban megéri, mint mondjuk a kéményt kiégetni!
Összegezve a kátrányosodás tehát megelőzhető, kivédhető.
Ha pedig már a szezonban vagyunk vagy nincs rá anyagi keretünk éppen, akkor is van néhány lehetőség, amivel szabályozhatjuk:
- A kémény szigetelése, megtoldása.
- Kéménytisztító fahasáb: ez egy vegyi anyagokkal átitatott fahasáb, amit a készülékbe téve el kell égetni. Az égés során kialakult gázok reakcióba lépnek a kátránnyal, majd együtt leválnak a készülék és a kémény faláról.
- Koromtalanító por: valahogy úgy működik, mint a fahasáb, csak nem annyira koncentrált. Ezt érdemes folyamatosan használni, akár csak megelőzésre.
- Kémény- és kazánkotró: már lehet boltban kapni olyan kotrót, mint amit a kéményseprők használnak és valahogy úgy is kell használni, ahogy ők!
Tegye fel kérdését Ön is!
Kazángyártás
Vegyestüzelésű kazán gyártás
Kazán, vegyestüzelésű kazán, vegyes tüzelésű kazán, kazángyártás, szilárd tüzelés, fatüzelésű kazán Kaposvár.
Akinek fatüzelésű készüléke van, már jól ismeri a korom és a kátrány fogalmát. A kátrányosodás okai: 1. Nem megfelelő füstgázelvezetés: a kéménycsatorna huzata hozza létre a füstgázáramlást a benne lévő hideg levegő és forró füstgáz sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs nyomáskülönbségből. A huzatot befolyásolja még a szél /húzó vagy toló/, a kémény keresztmetszet, belső felület, szigetelés, csak hogy a legfontosabbak említsük. Ha túl hosszú a kémény a készülékhez, akkor kiviszi a túl nagy huzat a meleget is, ennek kiküszöbölésére huzatszabályzót építenek be, de ha túlságosan lefojtják a készüléket, akkor nincs megfelelő huzat, a forró égéstermék nem jut ki a kéménycsatornából, hanem jól lerakódik a felületén. Ha túl rövid a kémény, akkor eleve nincs megfelelő huzat és ugyanaz a helyzet áll fenn, mint az előző esetben. Ha a kémény túl sok vízszintes elemet vagy könyököt tartalmaz, szintén nem lesz jó huzat: 2 méternél nem lehet több vízszintes elem a füstgázelvezető csatornában!!! Egy 90°-os könyök idom 1 méter vízszintesnek számít! 2. Tüzelőanyag minősége: nagyon sokan nem is gondolják, hogy a fa magas nedvességtartalma milyen problémákat okoz! Ha betesszük a vizes fát a készülékbe, akkor az energia először arra megy el, hogy ezt a nedvességet kidolgozza. Természetesen ezáltal az égés sem optimális, az alacsony hőfok miatt -a fa víztartalma nem éghető és hűti az égési folyamat hőmérsékletét- a fagázok nem égnek el, ehelyett füst, korom és kátrány keletkezik. Ezért a tűzifát legjobb, ha tudjuk tárolni legalább egy évig, mert akkor biztos, hogy nem lesz túl magas a nedvességtartalma. Szakirodalom egyébként min. 18 hónap száradást ír. 3. Emberi tényező: egyre többen keresnek fel minket azzal, hogy kátrányosodik a készülékük és/vagy a kéményük. Ez a jelenség néhányaknál akár első szezonnyi használat után is előfordult. Először mindig a fa minőségét és a kémény megfelelőségét vizsgáljuk, ha ezen a téren minden rendben van akkor a következő, amit vizsgálni kell az maga az égés folyamata. Ugyan is egy lefojtott égés kátrányosodáshoz és savasodáshoz vezet! Tökéletes égés esetén szén-dioxid, nitrogén és nemes gázok szabadulnak fel, tehát az égéstermék ebben az esetben láthatatlan füstgáz. Valószínűleg egy sima szilárd tüzelésű kazánnál, házi használat mellett azért ezt nem lehet elérni, de mindenképpen a lehető legtökéletesebb égést akarjuk elérni. Ha viszont a készülék le van fojtva és/vagy rossz a füstgázelvezetés és/vagy vizes a fa, akkor tökéletlen az égés, ilyenkor keletkeznek a kellemetlen melléktermékek, amik lerakódva óriási károkat okozhatnak. A tökéletlen égés legkellemetlenebb velejárója a szén-monoxid keletkezése és bejutása a lakótérbe! Ezért is kell energiát fordítanunk a lehető legtökéletesebb égés "létrehozására", a készülék és a kémény folyamatos ellenőrzésére, a megoldások keresésére, mint például a puffertároló. A puffertartály tárolja a meleg vizet, de emellett segítségünkre van abban is, hogy a tőlünk telhető legjobbat kihozzuk az égési folyamatból. Sokan nem is gondolnak rá, de a tökéletlen égéssel környezetünknek is sokat ártunk: a különféle szennyező anyagok bejutnak a levegőbe. Sok esetben a padlófűtés miatt fojtják vissza a huzatot, mert ott nem lehet magas a hőfok. Ne tegyék! A puffertartállyal és egy többjáratú szeleppel ez a probléma is megoldható és hosszú távon sokkal jobban megéri, mint mondjuk a kéményt kiégetni! Összegezve a kátrányosodás tehát megelőzhető, kivédhető. Ha pedig már a szezonban vagyunk vagy nincs rá anyagi keretünk éppen, akkor is van néhány lehetőség, amivel szabályozhatjuk: - A kémény szigetelése, megtoldása. - Kéménytisztító fahasáb: ez egy vegyi anyagokkal átitatott fahasáb, amit a készülékbe téve el kell égetni. Az égés során kialakult gázok reakcióba lépnek a kátránnyal, majd együtt leválnak a készülék és a kémény faláról. - Koromtalanító por: valahogy úgy működik, mint a fahasáb, csak nem annyira koncentrált. Ezt érdemes folyamatosan használni, akár csak megelőzésre. - Kémény- és kazánkotró: már lehet boltban kapni olyan kotrót, mint amit a kéményseprők használnak és valahogy úgy is kell használni, ahogy ők!